9. Téli Ásványtudományi Iskola, Tihany,
2014. január 17-18. |
Ásványtan: földtudomány, anyagtudomány, egyéb..? |
Tihanyi Bencés
Apátság, Tihany, I. András tér 1. |
Péntek (január 17.) |
10:30 |
10:35 |
Pósfai Mihály |
Köszöntő |
|
10:35 |
11:05 |
Dódony István |
Az ásványtan szerepének változásai az utóbbi évtizedekben |
A hazai ásványtan kritikus helyzetben van, és így válaszút
előtt áll. Vagy eredményesek tudunk lenni anyagtudományban és
alkalmazásaiban, vagy … |
11:05 |
11:25 |
Papp Gábor |
Alags(zt)ori, avagy az MTM Ásvány- és Kőzettárának
költözése a Ludovikából a Ludovikába |
Az MTM Ásvány- és Kőzettár eddigi otthonai
tudománytörténeti perspektívából és a legutóbbi (2013-as) költözés premier
plánból, ahogy egy érintett látta. |
11:25 |
11:40 |
Embey-Isztin Antal |
Ásványtani újdonságok a Vesta aszteroida felszínéről |
Az előadás az MTM tulajdonában lévő Pavlovka howardit
meteorit ásványainak új kémiai elemzéseit, valamint a Nature folyóiratban,
decemberben publikált eredményeket tárgyalja. Ez utóbbiak felborítani
látszanak a Vesta kialakulásának eddigi egyszerű modelljét. |
11:40 |
11:55 |
Zajzon Norbert, Németh Norbert, Szakáll
Sándor, Kristály Ferenc, Pető Gábor, Fehér Béla |
A bükkszentkereszti uránindikáció ásványtani újravizsgálata |
Az 1970-es évek elején a MÉV által megkutatott bükkszentkereszti
U-Be-P-Mn ércindikáció tágabb környezetének új, részletes, modern ásványtani
– geokémiai újrafeldolgozását és értelmezését végeztük el. Ennek során
előkerült többek között egy eddig ismeretlen Nb-Ta-Zr-W-Sn
ásványtársulás is pl. kolumbittal. |
11:55 |
12:10 |
Szakáll Sándor, Zajzon Norbert, Fehér
Béla, Fekete Szandra |
A mecseki fonolit ritkaföldfémásványai |
A régről ismert mecseki (elsősorban Hosszúhetény
környéki) fonolit RFF-tartalmú fázisainak ásványtani vizsgálatát végeztük,
különös tekintettel a mikroszondás elemzésekre. A vizsgálatok eredményeként
több mint 10 ilyen fázist mutattunk ki, közöttük teljesen újnak tarthatók is
akadnak. |
12:10 |
12:25 |
Fehér Béla, Szakáll Sándor, Zajzon
Norbert, Mihály Judith |
Parádsasvárit, a malachit-rosasit-csoport új tagja |
A Nemzetközi Ásványtani Társaság (IMA) 2012 végén fogadta el új
ásványfajnak a parádsasváritot (IMA 2012-077), mely a malachit-rosasit sor
cinkdomináns szélső tagja: Zn2(CO3)(OH)2. Parádsasváron, a Nagy-Lápafő területén került
elő, nevét a típuslelőhely után kapta. |
12:25 |
14:25 |
Ebédszünet |
14:25 |
14:55 |
Czuppon György |
Cseppkövekben lévő fluidum-zárványok vizsgálata és
jelentőségük a paleoklimatológiai kutatásokban |
A cseppkövekben található fluidum-zárványok azt a barlangi
csepegővizet reprezentálják, amely a kristály növekedésekor bezáródott.
Ezért fontos információt hordoznak a múltbeli csapadék összetételére, ezáltal
az éghajlati/környezeti viszonyokra vonatkozóan. Az előadás a
cseppkövekben lévő fluidum-zárvány vizsgálatokhoz használt legújabb és
legfontosabb módszereket és az ezekkel már elért eredményeket mutatja be. |
14:55 |
15:15 |
Nyirő-Kósa Ilona |
A Balaton üledékének karbonátásványai |
A Balaton üledékének jelentős részét karbonátásványok,
elsősorban Mg-kalcit és dolomit alkotják. Az üledék felső fél
méteréből, illetve a vízből üledékcsapdával és ülepítéssel vett
minták röntgendiffrakciós és elektronmikroszkópos vizsgálata alapján 1) az
1–5 mikrométeres Mg-kalcit szemcsék mezokristályok, azaz nanokristályok
kristálytanilag orientált aggregátumai, 2) a szemcsék Mg-tartalma tükrözi a
víz Mg/Ca-arányának változását nyugattól kelet felé, 3) a dolomit
rácsállandói a tóközépi és északi-parti mintákban szintén Ny-K irányú trendet
követve változnak, ami közvetve a dolomit vízből való kiválására
utalhat. |
15:15 |
15:35 |
Zelenka Tibor |
Agyagásványos és kőzetüveg tartalmú kőzetek
mikroszkópos vizsgálata ráeső fénnyel |
Az agyagásványos és üveges kőzetek mikroszkópos vizsgálata
során ráeső fénnyel néhány
mikrométer vastagságig be lehet látni a kőzet felszínébe. A
kőzetalkotó ásványok reflektanciája segítségével az átesőfényes
vizsgálatokhoz képest, az egyéb műszeres anyagvizsgálatok adatait is
figyelembe véve, a kőzet szöveti elemei és ásványos összetétele,
valamint az elváltozások helyei pontosíthatók egy vékonycsiszolatban. |
15:35 |
15:50 |
Kovács János, Sajó István, Jáger Viktor |
Lovasi vörösokker: hematit kéreg dolomit szemcséken |
A lovasi vörösokker vizsgálatát végeztük ásványtani
(vékonycsiszolat, SEM, XRD) és geokémiai (EDS) szempontból. Az analízis
kimutatta, hogy a vörös színt a hematit ásvány adja. A pigment érdekessége,
hogy a hematit dolomit szemcséket kérgez be, core-shell szerkezet formájában. |
15:50 |
16:15 |
Kávészünet |
|
16:15 |
16:35 |
Leskó Máté, Weiszburg Tamás, Topa
Boglárka, Bendő Zsolt, Váczi Tamás, Vigh Tamás |
Új adatok az úrkúti oxidos mangánérc mangánásványairól és
szöveti kapcsolataikról |
Az úrkúti mangánérc oxidos telepcsoportjának mangánásványait az
1950-es évektől három évtizeden át sokan vizsgálták. A leírásoknak
korlátot szabott a - hagyományos módszerekkel sokszor rosszul is definálható
- ásványfajok mintákon belüli együttes megjelenése. A bányászat során
2008-ban feltárult karbonátos-oxidos átmeneti zóna teljes
szelvényének részletes mintázása és a minták mikroléptékű
anyagvizsgálata új lehetőséget ad a mangán-oxid(-hidroxid) ásványok
azonosítására, továbbá az egyes fajok és az eredeti üledékes szöveti elemek
kapcsolatának megismerésére. Az előadás a kutatás első, számos új
genetikai kérdést felvető eredményeit mutatja be. |
16:35 |
16:55 |
Gherdán Katalin, Weiszburg Tamás, Bendő Zsolt, Váczi Tamás, Zajzon
Norbert, Kristály Ferenc |
Foszfin korróziós hatása fémtárgyakra |
Foszfin gázzal (H3P) végzett múzeumi kártevő-mentesítés nyomán a réz,
bronz, ezüst és kisebb mértékben vas műtárgyak felületén kristályos
bevonatok képződtek, a réz- és bronztárgyak e bevonatok alatt
korrodálódtak is. A kristályok döntő többsége foszfát, köztük van az
ásványként igen ritka pirofoszfát is. Feltehető, hogy a paragenezisben
eddig még műtermékként is ismeretlen vegyületek is jelen vannak. A TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 program
keretében folyó kutatás célja a képződött fázisok azonosítása és ez
alapján lehetséges mentesítési javaslatok kidolgozása. |
16:55 |
17:15 |
Baricza Ágnes, Bajnóczi Bernadett, Tóth
Mária, Szabó Csaba |
Zsolnay épületkerámiák környezeti hatásra történő
károsodási formái |
A szilikátos anyagú mesterséges építőanyagok
légszennyezők (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, korom, por stb.) okozta
károsodási folyamatai kevéssé ismertek. Az Iparművészeti Múzeumról és a
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
(“MÁFI”) épületéről származó Zsolnay épületkerámiák (mázas
tetőcserepek és díszelemek) szövetének és anyagi összetételének
vizsgálatán túl feltárjuk a környezeti szennyezők által okozott
károsodások okát és annak mértékét. Az
alkalmazott vizsgálati módszerek (polarizációs mikroszkóp,
röntgen-pordiffrakció, SEM-EDX) segítségével megállapítható, hogy a
megfigyelt károsodási jelenségek elsősorban az eltérő környezeti
feltételek (forgalmasabb terület, nagyobb szennyezőanyag-koncentráció)
miatt alakulnak ki a felületeken, előidézve azok korai károsodását. |
17:15 |
17:35 |
Takács József |
A Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum drágaköves
tárgyainak vizsgálatáról |
Az Aranymúzeum ékszereiben, dísztárgyaiban lévő drágakövek
szakértői vizsgálata számos érdekes megállapításra adott alkalmat. A
különféle módszerek és a mikrokamerás felvételek alkalmazása lehetővé
tette a drágakövek, gyöngyök azonosítását, az utánzatok, hamisítványok
kiszűrését és a különféle kezelésekre vonatkozó következtetések
levonását. |
Szombat (január 18.) |
9:00 |
9:30 |
Szabó Csaba, Aradi László Előd |
Szulfid zárványok jelentősége a felsőköpenyben |
A szulfid zárványok a felsőköpeny jellegzetes és kis
részarányban előforduló elegyrészei, amelyek kémiai összetételükből
adódóan szöveti, ásványtani és geokémiai jellemvonásaikban magukon viselik a
litoszferikus köpenyben lejátszódott fizikai és kémiai folyamatok hatását. A
Kárpát-Pannon régió plio-pleisztocén alkáli bazalt vulkanizmus során
felszínre szállított, szelektált felsőköpeny eredetű, lherzolitos
összetételű xenolitokban talált szulfid zárványok optikai mikroszkópos,
elektronmikroszondás, lézer ablációs ICP-MS elemzését végeztük. Továbbá meghatároztuk a lherzolit xenolitok
teljes Pt-csoport elem-koncentrációját, aminek ~90 %-át szulfidásványok
tartalmazzák. Az adatok arra utalnak,
hogy a szulfid zárványok és a platina-csoport elemei alkalmasak a
szubkontinentális litoszferikus köpenyben zajló metaszomatikus és olvadási
folyamatok nyomon követésére. |
9:30 |
10:00 |
Mártonné Szalay Emőke, Sipos Péter,
Zajzon Norbert |
Ülepedő légköri por mágneses, geokémiai és ásványtani
vizsgálata |
Előadásunkban Budapesten és dunántúli településeken
gyűjtött ülepedőpor-minták integrált mágneses, geokémiai és
ásványtani vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. Tapasztalataink szerint a
porülepedés térbeli és időbeli eloszlását elsősorban az
időjáráshoz szorosan köthető jelenségek határozzák meg. A
kapcsolódó mágneses szennyeződés monitorozására a látszólagos
szuszceptibilitás alkalmasabbnak mutatkozott az elterjedten alkalmazott
tömegszuszceptibilitásnál. A vizsgált anyagokban jelentős
nehézfém-dúsulást tapasztaltunk, amely részben a mágneses fázisokhoz
köthető. |
10:00 |
10:20 |
Jancsek-Turóczi Beatrix, Hoffer András,
Gelencsér András |
Reszuszpendált városi aeroszol ásványi összetétele |
A városi levegőminőséget nagymértékben befolyásolja a
járművek, vagy a szél által közvetlenül az útfelszínről felvert
(ún. reszuszpendált) por, melynek hozzájárulása a városi szálló por
(aeroszol, PM10) tömegkoncentrációjához akár 30 % is lehet. Egy mobil
mintavevő berendezést fejlesztettünk ki, mely az erős szél vagy
nagysebességű járműforgalom hatását szimulálva reszuszpendálja a
kiülepedett port, majd közvetlenül az útfelszín feletti légrétegből
gyűjti annak belélegezhető frakcióját, kétfokozatú méret szerinti
elválasztást (PM1-10 és PM1) alkalmazva. A mintavevő
ciklon-leválasztójában „bulk” formában gyűjtött PM1-10 frakció nagy
mennyisége lehetővé teszi az ásványi fázisok meghatározását, ami értékes
kiegészítő információt ad a légköri aeroszol forrásainak pontosabb
azonosításához. |
10:20 |
10:40 |
Újvári Gábor, Klötzli Urs |
Löszből származó nehézásványok forrásai azok kémiai és
izotóp összetétele alapján: eredmények és problémák |
A Cseh-masszívum keleti és a Keleti-Alpok északi előterében
az utolsó glaciálisban felhalmozódott eolikus lösz üledékekben lévő
rutil kristályok Cr-Nb összetétele, a Zr koncentrációk alapján számolt
metamorf hőmérsékletek és U-Pb korok alpi közepes fokú (amfibolit
fáciesű) illetve Cseh-masszívumbeli magas fokú (granulit fáciesű)
metamorfózison átesett forráskőzetekre utalnak. A cirkon magmás és
metamorf U-Pb korok, valamint a Hf izotóp adatok is a közeli lehordási
területet valószínűsítik. |
10:40 |
11:05 |
Kávészünet |
11:05 |
11:35 |
Kovács István, Besnyi Anikó, Bertalan
Éva, Kónya Péter, Füri Judit, Bhaotta Harjit, Szekanecz Zoltán, Udvardi
Beatrix, Horváth Zsolt, Budai Ferenc, Fancsik Tamás, Andrássy László, Maros
Gyula |
A csont ásványtana és (geo)kémiája |
Előadásunkban bemutatjuk, hogy a hagyományos földtani
kutatásban alkalmazott fázis- és kémiai analitikai módszerek hogyan
járulhatnak hozzá egy alapvetően orvostudományi indíttatású kutatási
téma pontosabb kidolgozásához. |
11:35 |
11:55 |
Cora Ildikó, Pekker Péter, Dódony István, Janovszky Dóra |
Az erdősmecskei apatit és szervetlen kristályok
szerkezetvizsgálata |
Előadásunkban főként elektrondiffrakciós technikákat
(precessziós elektrondiffrakciót és diffrakciós tomográfiat) alkalmazva
vizsgáltuk, illetve határoztuk meg az erdősmecskei apatit, valamint két
Cu-Ag-Zr ötvözet kristályszerkezetét. Előbbinél - kis széntartalma miatt
- vizsgáltuk, hogy hol lehet az apatit szerkezetében a szén/karbonát csoport.
Az ötvözetek vizsgálata során egy új, AgZrCu4 összetételű fázis szerkezetét írtuk le. |
11:55 |
12:20 |
Tompa Éva, Pósfai Mihály |
Nanokristályos magnetit előállítása baktériumok
segítségével és bio-nanotechnológiai módszerrel |
Egy EU FP7-es program keretében konzorciumi partnereinkkel
együtt olyan magnetit nanokristályokat próbálunk előállítani, amelyek a
kereskedelmi forgalomban kapható mágneses MRI kontrasztanyagoknál jobb
tulajdonságokkal rendelkeznek. A célhoz vezető egyik út a magnetit
kristályok "termeltetése" mágneses baktériumokkal: a tenyésztés
optimalizálásával, mutánsok előállításával bizonyos mértékig
szabályozható a képződő kristályok mérete és szerkezeti
tökéletessége. Egy másik lehetséges út olyan genetikailag módosított
bakteriális filamentumok létrehozása, amelyekbe beépítjük a mágneses
baktériumokból ismert vaskötő fehérje fragmentumát, ezáltal a filamentum
sablonként használható magnetit "nanocsövek" oldatból való
kristályosításához. |
12:20 |
12:40 |
Szakácsné Földényi Rita, Rauch Renáta |
Az alginit vizsgálata a környezetvédelem céljaira |
Az alginit értékes hazai ásványkincsünk. Elsősorban a
mezőgazdaságban használják fel talajjavítóként, ahol meghatározó a
mikroelem-utánpótló képessége. Különleges összetételének köszönhetően –
így szervesanyag-tartalma miatt – számos előnyös tulajdonsággal
rendelkezik, ami alkalmassá teszi a környezeti szennyezők
eltávolítására. |
12:40 |
14:00 |
Ebédszünet |
|
14:00 |
14:20 |
Szabó Ábel, Breitner Dániel, Osán
János, Szabó Csaba |
Amfibol szemcsék Fe3+/Fe2+ arányának meghatározása vékonycsiszolatban XANES
technikával – egy ígéretes új módszer |
Az amfibolok (és más szilikátok) Fe3+/Fe2+ arányának meghatározására több elfogadott módszer
létezik, melyek azonban vagy nagy mennyiségű mintát igényelnek (pl. Mössbauer-spektroszkópia), vagy pontatlanok
(pl. elektron-mikroszonda). Új és
nagyszerű kutatási lehetőséget biztosít a µ-XANES (microbeam X-ray
absorption near-edge structure) – a szinkrotron-sugárzáson alapuló
röntgenabszorpciós spektroszkópia egy típusa –, amellyel megfelelően
előkészített vékonycsiszolatban a nyalábátmérő függvényében akár
µm-es szemcse Fe3+/Fe2+ aránya is meghatározható.
Ezt a technikát alkalmaztuk a Persányi-hegység
felsőköpenyéből származó ultrabázisos xenolitok redoxi állapotának
meghatározására vékonycsiszolatban található, néhány 10 µm-es amfibol
metszetein, hogy jobban megértsük a felsőköpenyben lejátszódó
metaszomatikus folyamatokat. |
14:20 |
14:40 |
Udvardi Beatrix, Kovács István, Füri Judit, Kónya Péter, Földvári Mária,
Horváth Zsolt, Besnyi Anikó, Koloszár László, Vatai József, Szabó Csaba |
Megcsúszott üledékek ásványtani és geokémiai jellemzése Kulcs
területéről |
Az előadás Kulcs déli területének
felszínmozgás-vizsgálatait összegzi és felszíni, valamint fúrásból származó
mintákon mutatja be a megcsúszott üledék szerkezetét, a Duna-meder szintjében
megjelenő lösz-paleotalaj-vörösagyag-homok együttes ásványtani és
geokémiai jellegzetességeit. |
14:40 |
14:50 |
Király Csilla, Sendula Eszter, Kónya Péter, Füri Judit,
Szamosfalvi Ágnes, Káldos Réka, Falus György, Szabó Csaba |
A Mihályi-Répcelak természetes szén-dioxid előfordulás
fúrómag mintáinak vizsgálata (bejelentés) |
A szén-dioxid leválasztás és geológiai tárolás egyik
legfontosabb problémájának, a hosszú távú biztonság kérdésének
megválaszolásában pótolhatatlan szerepe van a természetes szén-dioxid
rezervoárok vizsgálatának, hiszen ezek az előfordulások azokba a hosszú
távú folyamatokba engednek betekintést, amelyek laboratóriumi kísérleti
körülmények között nem állíthatók elő, számítógépes modellezésük pedig
egyelőre túlzottan bizonytalan. A Mihályi-Répcelak természetes
szén-dioxid előfordulás fúrómagjainak már előzetes vizsgálata is
olyan egyedülálló ásvány-paragenezist tárt elénk, amely alapvetően
meghatározhatja a további, a szén dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos
laboratóriumi és modell-kísérletek irányait. |
14:50 |
15:20 |
Papp Gábor |
Az MFT Ásványtan-Geokémiai Szakosztályának (első) ötven éve |
Velünk élő történelem - tényeken alapuló, de óhatatlanul
szubjektív visszapillantás a szakosztály első ötven évére,
valamint a rövid életű elődszakosztályok történetére. A
visszatekintés lehetőséget ad arra, hogy az ásványtan nemzetközi
változásait (ld. Dódony I. nyitó előadása) összevessük a mindenkori
hazai helyzettel. |
15:20 |
15:25 |
Pósfai Mihály |
Zárszó |
|
|
|
|
|
|